A terápia alapja a craniosacralis rendszer, amely a keringési és légzési rendszer mellett a szervezet harmadik nagy ritmusát képezi. A craniosacralis elnevezés a koponya és a keresztcsont latin megnevezéseiből (cranium és sacrum) származik, és azok működési egységére utal. Ez az élettani rendszer az agy és a gerincvelő körül található védelmi rendszer, amely a kemény agyhártyából (dura mater), az agyhártyákat összekötő kötőszövetes állományt érintő csontokból (koponya, gerinccsigolyák), valamint az agyhártyákban keringő agyi-gerincvelői folyadékból (liquor) áll. A rendszerben részt vevő csontok állandó mozgásban vannak, mindegyiknek megvan a maga mozgástere. Amikor ez a mozgástér beszűkül, vagy teljesen eltűnik, azt mutatja, hogy a liquor nem képes szabadon áramolni. Ez fizikai vagy lelki sérülések következtében kialakuló testi blokkok miatt is bekövetkezhet. Amikor ebben a kényes rendszerben felborul a test egyensúlya, az nem csak az agy és a gerincvelő, hanem az egész szervezet szempontjából káros következményekkel járhat.
